A következőkben egy általunk ajánlott sétaútvonalat szeretnénk Önökkel megosztani, melynek kiindulási és végpontja is a Széchenyi tér. A séta útvonalát persze mindenki a maga ízlése szerint alakíthatja. Bármerre is tervezik Sopron belvárosának körbejárását, felejthetetlen élményekkel fognak gazdagodni.

Kellemes kikapcsolódást kívánunk!

Ha a templomtól a Kolostor utca felé vesszük az irányt, az utcába érve csodálatos kép tárul elénk, háttérben a Tûztoronnyal.

Kolostor utca

Nyugati oldalát jórészt a Fõ térre nézõ Kecske-templom és a kolostor hátsó oldala alkotja. Az utcában található polgárházak és nemesi paloták középkori eredetûek.

A Fõ térre érve magasan kiemelkedik a Tûztorony alakja, melyet elõször 1409-ben említenek. A toronyra késõbb helyezték el az órát, melyet a toronyõr kezelt. A toronyõr feladata az volt, hogy tûz, ellenség vagy éppen elõkelõ vendég észrevételezésekor a trombitájával jelezzen a városlakóknak. 1676-ban sajnos a tûzvész áldozatául esett, csak 1681-ben építették újjá. Érdemes felmenni a toronyba, hiszen csodálatos soproni panoráma tárul szemünk elé.

Fõ tér

A teret egyébként írásos formában egy 1379-es feljegyzésben említik elõször. Elnevezése az idõk folyamán változott: Placz, Fõpiac, Városház, Szentháromság-tér, Beloiannisz tér. A 13. század óta a tér alaprajzi elrendezését csak kis mértékben változtatták, - ez a teret körülölelõ épületekrõl nem mondható el, de ennek köszönhetõ, hogy a tér épületein többféle építészeti stílus megmutatkozik: gótika, barokk, valamint a 19. század historizáló építészete.

A Városháza épületétõl jobbra helyezkednek el sorra a téren a következõ építmények:

Patika-ház

Az épület a gótika egyik képviselõje. 1525-ben le akarták bontani, ám ezt II. Lajos megakadályozta a fõtér egységes arculatának megõrzése érdekében. A Kolostor utca felöli kétemeletes homlokzata már a 19. század második felébõl származik, gyümölcsfüzéres zárt erkély díszíti.

1422-ben Zsigmond király adományozta a városnak, s a 15. század végéig meg is õrizte városháza szerepét. A homlokzatán rokokó díszeket láthatunk, a földszinti, ívbe foglalt hármas ablak a szecessziót idézi.

A Kolostor utcából a Fõ térre érve rögtön balkéz felõl található. Az épület egykor ferences, majd bencés templom volt. A 13. század végére érte el mai formáját. A torony a 14. század elején készülhetett. A 17. században modernizálták, így megfigyelhetõk a barokk jegyei. A templomban lezajló koronázásokra feliratok és egyéb tárgyak emlékeztetnek. Országgyûlést is tartottak itt.
A templom déli oldalához csatlakozik az egykor ferences, majd bencés rendház. A baloldalon található kapun (Templom u.) ferences címer látható. A hátsó homlokzata (Kolostor u.) a templom sekrestyéjét is magába foglalja, melyek ablakain az 1661-es évszám olvasható.

A középkorban épült lakóház Nátl Lipót polgármester, majd az Ébner, Viczay és Széchenyi családok birtoka volt. Járt itt II. Ferdinánd, I. Lipót, Lotharingiai Károly. Az épületen gótikus jegyek figyelhetõek meg (ablakmaradványok, kapualjban ülõfülke). A ház alatti középkori pince ma borozóként mûködik.

Barokk stílusú épület, de belül gótikus elemek is találhatóak, hiszen a telken eredetileg két gótikus ház állt, - csak a 18. században kapcsolták õket össze. 1806-ban vette meg Fabricius András az épületet, majd a család az evangélikus egyháznak adományozta.
A homlokzaton két emeletet átfogó, zárt, ikerablakos erkély található, melyet barokk konzolok tartanak, s fent háromszög alakú oromzatban fejezõdik.
Udvarába belépve megtalálhatjuk a római kori emlékeket, valamint a Scarbantia fórumának három hatalmas isten-szobrát õrzõ pincét. Itt van továbbá a présház, mely bortermelõ eszközöket mutat be. Az emeleti szobákban az egykori polgári életbe nyerhetünk bepillantást.

A barokk jegyében átépített épület egykor Lackner Kristóf polgármester lakhelye volt, mely gótikus lakóház maradványait is õrzi. Elnevezése onnan származik, hogy egykor ide szállásolták el Sopron katonai parancsnokait. Oszlopos kõerkély díszíti, amely alatt egyenes záródású kapu nyílik. Másik bejárata ettõl balra van, itt juthatunk be az udvarra.

1698 és 1872 között a Festeticsek tulajdonában állt az épület, erre emlékeztet a szemöldökpárkányon található címerük. Mai formáját a 18. század elején nyerte el. A barokk homlokzat a késõbbiekben rokokó díszeket kapott. 1872-ben vásárolta meg a házat az olasz származású Storno Ferenc, aki kéményseprõ, festõ és restaurátor is volt. Megszállt itt Mátyás-király, aki ausztriai hadjáratait intézte innen, de Liszt Ferenc is vendégeskedett a házban.
A Storno család igen értékes és sokrétû magángyûjteménye nem csak Magyarországon híres.

Szent György utca

Az utca közepe felé találjuk a Szent György templomot, melyen gótikus és barokk stílusjegyek is megfigyelhetõk. A két stílus igazán harmonikusan megfér egymás mellett.

A Szent György utca egyenesen az Orsolya térre vezet minket.

Orsolya tér

A téren áll 1747 óta az Orsolya-rendi apácák épületegyüttese. A zárdából, templomból és iskolából álló intézményrendszer 1862-re épült fel. Barokk jegyek figyelhetõk meg rajta, ami arra enged következtetni, hogy az újjáépítések során a korábbi épületfalakat is felhasználták.
A templomtérbe csipkés kõbaldachinon keresztül lehet bejutni.

Az Orsolya téren található még a Lábas-ház és a középen álló Mária-kút is.