Öröklés - jogesetek
Szálláslehetőség Vendéglátás Szórakozás Szolgáltatások Sport Programajánló
 
 
 

 

Öröklésjog – jogesetek

Az örökhagyó kétszer kötött házasságot. Az elsõbõl két gyermeke született, (jelöljük õket a továbbiakban A-val és B-vel), a másodikból egy (legyen o C). A második felesége a házasságba hozta egy korábbi kapcsolatából származó gyermekét (D). Az örökhagyó a halála elõtt kevéssel szerzett tudomást arról, hogy ifjúkori kapcsolatából is született egy fia (E). A fiú, bár elhunyt fiatalon, két gyermeket hagyott maga után (F és G).
Az örökhagyó nem hagyott végrendeletet. Ki jogosult az örökhagyó után örökölni?

Mivel az örökhagyó anélkül halt el, hogy végrendeletet készített volna, így az öröklés rendjét a törvényes öröklés szabályai határozzák meg.
Törvényes örökös elsõsorban az örökhagyó gyermeke. Örökösként figyelembe kell venni az örökhagyó valamennyi házasságból származó gyermeket, sõt az olyan leszármazót is, aki nem házasságból született. Jelen esetben ez A, B, C és E leszármazót jelenti. D az örökhagyó második feleségének gyermeke, de nem gyermeke az örökhagyónak. Mostohagyermekként nem törvényes örökös. (Amennyiben az örökhagyó a második feleségének gyermekét örökbe fogadta volna, úgy D is törvényes örökös lenne.) A, B, C és E tehát egymás közt egyenlõ részekben örököl: mindannyian 1/4-1/4-1/4-1/4 örökrészre jogosultak.
Figyelembe kell még venni, hogy E még az örökhagyó elõtt elhunyt, kiesett az öröklésbol. Az õ helyén leszármazói örökölnek, fejenként egyenlõ részekben. E 1/4 örökrészét tehát F és G kapja meg, mindketten 1/8-1/8 részre jogosultak.
Az örökhagyó házastársát sem hagyhatjuk figyelmen kívül: õ haszonélvezeti jogot szerez mindazon vagyontárgyak felett, amelyek tulajdonjogát nem õ szerzi meg.

Gábor apja halála után megörökölte azt a házat, amelyben édesapja élt második feleségével. Gábor, mivel volt hol laknia, nem költözött be a megörökölt házba, abban továbbra is édesapja özvegye lakott. Az özvegy ezt tehette is, hiszen Gábor az õ haszonélvezeti jogával terhelten örökölt. Néhány hónappal késõbb azonban Gábor mostohaanyjához költözött egy férfi. Gábor szerint így már sem az özvegy, sem az idegen férfi nem jogosult arra, hogy az õ megörökölt házában lakjanak, így felszólította õket a ház elhagyására. Az özvegy hallani sem akar a kiköltözésrõl. Mit tehet Gábor?
A túlélõ házastárs jogosult mindazon vagyontárgyak használatára, birtoklására, amelyeket az örökösök örökölnek. Jelen esetben Gábor mostohaanyja élt is ezzel a jogával. Teheti is ezt mindaddig, amíg él: az özvegy a haszonélvezeti jogot nem korlátozott ideig szólóan örökli, hanem az élete végéig. Nem használhatja az özvegy élete végéig a hagyatéki tárgyakat, ha újabb házasságot köt. Ekkor a vagyon az örökösök birtokába kerül.
Gábor esetében nincs szó újabb házasságkötésrõl, az özvegy csupán együtt él valaki mással. Az élettársi kapcsolat alapján azonban nem követelhetõ a ház visszaadása.
(A törvény lehetõséget ad az özvegyi jog megváltására, ill, korlátozására. Ez azonban nem vonatkozhat az özvegy által lakott lakásra, általa használt berendezési, felszerelési tárgyakra. A haszonélvezet megváltást a hagyatéki eljárás során, ill. az öröklés megnyílásától számított egy éven belül lehet kérni.)

Az idõs néninek minden vágya volt, hogy unokája szülessen. A fia bár házasságban élt, a gyermekáldás csak váratott magára. A néni végrendeletet készített: minden vagyonát a majdan születendõ unokájára hagyta. A babát azonban már nem láthatta, pedig a kislány csak néhány hónappal született a néni halála után. A néni akarata beteljesült, mindent a várva várt unoka örököl. Vagy mégsem?
Örökös az lehet, aki a végrendelet alkotásakor már megfogant. Az õ öröklési képessége azonban feltételes: csak akkor válik ténylegesen örökössé, ha élve születik. A néni unokája ugyan élve született, de a végrendelet alkotását követõen néhány hónappal fogant, így a néni õt érvénytelenül nevezte meg örökösének a végrendeletben. A végrendelet ennélfogva megdõlt, a törvényes öröklés szabályai szerint a néni után (egyetlen) fia örököl.

Az örökhagyó apa után két fiú maradt és két unoka maradt: az elhalt harmadik fiú gyermekei. Az örökhagyó apa a halálát megelõzõen a feleségével, a fiúk édesanyjával élt. Az apa végrendeletet hagyott, amely szerint valamennyi vagyonát az unokaöccse örökli. Így akkor semmi nem jár a közvetlen családtagoknak?
Azt, hogy mennyi jár a közvetlen családtagoknak, a végrendelet vizsgálatából állapíthatjuk meg. Az apa mindent az unokaöccsére hagyott. Arról azonban nem rendelkezett, hogy a fiait, a feleségét, illetve az unokáit kitagadta volna. (A kitagadásról az örökhagyónak a végintézkedésben kell rendelkeznie és az okot meg kell jelölnie. A kitagadás csak olyan okból lehetséges, amelyet a törvény meghatároz.) Márpedig akkor nem örököl mindent az unokaöccs, a közvetlen hozzátartozók mindannyian jogosultak kötelesrészre! (Mint tudjuk, kötelesrész jár a leszármazónak, a házastársnak és a szülõnek, ha õ törvényes örökös, vagy a végrendelet hiányában az lenne.) Mekkora rész jár nekik? A leszármazó és a szülõ törvényes örökrészének felét kapja. Vagyis ha a vagyon 1.200.000,- Ft értékû például, akkor a három fiú törvényes öröklés esetén ( a két életben lévõ, az elhalt harmadik részén annak két gyermeke osztozik fele-fele arányban) fejenként 400.000-400.000-400.000,- Ft-ra lenne jogosult (400.000-400.000 a két gyermeknek, 200.000-200.000 a két unokának). Ennek fele, vagyis 200.000-200.000 a két gyermek és 100.000-100.000 és a két unoka kötelesrésze. A felséget kötelesrészként korlátozott haszonélvezet illeti meg. A vagyonból fennmaradó 600.000,- Ft az unokaöccs öröksége – a kötelesrészre jogosultak kielégítése után fennmaradó rész illeti meg.

Két testvérnek meghaltak a szüleik. Fele-fele arányban örököltek: egy kertes házat és egy telket. A végrendelet szerint a házat is és a telket is közösen használhatják, ok azonban változtatni szeretnének ezen. Megállapodhatnak-e úgy, hogy a házat az egyikük, a telket a másikuk kapja?

Igen, megállapodhatnak a testvérek, ha osztályos egyezséget kötnek. Ez az egyezség lehetõvé teszi, hogy a törvényben, vagy a végrendeletben meghatározott öröklési rendtõl eltérjenek. Feltétele az osztályos egyezség megkötésének, hogy abban valamennyi örökös részt vegyen, a hagyatékban részesedjen (senki ne ”távozzon” üres kézzel), de közömbös az, hogy melyikük milyen mértékben részesedik. Az osztályos egyezséget csak az örökösök köthetik és a házastárs. Ebben az egyezségben valamennyi, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyról rendelkezni kell. Így az örökösök a hagyaték megnyílásának idejére visszaható hatállyal rendelkeznek. Az egyezség megkötésére legkésõbb a hagyatékátadó végzés meghozatala elõtt kerülhet sor.