Mikor beszélhetünk öröklésrõl?
Az öröklés az ember halálával bekövetkezik. A halál pillanatában hagyatéka, mint egész száll át az örökösre. Az örökös a jogosultságokat és kötelezettségeket egyaránt megszerzi.

Mit kell tudni a hagyatéki eljárásról?
A hagyatéki eljárást az elhalálozott lakóhelye szerint illetékes közjegyzõ folytatja le. Az eljárás fontos mozzanata a hagyatéki leltár felvétele, mely leltár tartalmazza az örökhagyó valamennyi ingatlanát, ill. ingó vagyonának felsorolását, ha annak értéke a 300.000,- Ft-ot meghaladja. A közjegyzõ tûzi ki a hagyatéki tárgyalás idopõntját, ahol megállapítja, kik és milyen mértékben örökölnek ténylegesen az örökhagyó után. A hagyatéki tárgyalás végsõ mozzanata a hagyatékátadó végzés meghozatala. A végzéssel az örökösök a halál pillanatára visszamenõlegesen szerzik meg a hagyatéki tárgyakat és válnak azok tulajdonosaivá.

Hogyan válik valaki örökössé?
Örökössé az válhat, aki rendelkezik az öröklési képességgel, vagyis jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Örökölni törvény, vagy végintézkedés alapján lehet.

Mi az a feltételes öröklési képesség?
Ilyen képessége a méhmagzatnak, ill. az alakuló gazdasági társaságnak van. Örökössé akkor válnak, ha teljesítenek bizonyos feltételt. A méhmagzat esetében ez a feltétel az élve születés, a gazdasági társaságnál a tényleges megalakulás.

Mi határozza meg az öröklés rendjét abban az esetben, ha az örökhagyó után nem maradt végrendelet?
Ha az örökhagyó után nem maradt végintézkedés, ill. maradt ugyan, de az nem terjed ki a hagyaték egészére, akkor az öröklés rendjét a törvény határozza meg. Ekkor beszélünk törvényes öröklésrõl. Az öröklés másik fajtája a végintézkedésen alapuló öröklés.

Ki lehet törvényes örökös?
Törvényes örökösök elsõsorban az örökhagyó egyenesági rokonai, a leszármazók és a felmenõk.

Az élettárs örökölhet-e?
A hatályos magyar jog nem ismeri el az élettársat törvényes örökösnek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy végintézkedés alapján örököljön.

Mi a törvényes öröklés rendje?
Törvényes örökös elsõsorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlõ részekben örököl. Leszármazók hiányában törvényes örökös az örökhagyó házastársa. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó felmenõi örökölnek.

A házastárs nem egyenesági rokon, mégis örököl az elhunyt után. Milyen speciális szabályok teszik ezt lehetõvé?
A magyar öröklési jog a házastársnak kiemelt helyet biztosít az öröklés rendjében: az örökléssel nem válik a hagyatéki tárgyak tulajdonosává, de azokra nézve haszonélvezeti jogot szerez.

Örökölhet-e az állam?
Igen, abban az esetben, ha az örökhagyó után sem leszármazó, sem felmenõ, sem oldalági rokon nem örököl. Az állam a törvényes öröklés szabályai szerint szerzi meg a hagyatékot.

Örökölhet-e az örökbefogadott a vér szerinti szülei után?
Amennyiben az örökbefogadása nem volt titkos, úgy igen. Egyébként az örökbefogadott kettõs öröklésjogi kapcsolatban áll: örököl a vérszerinti rokonai és az õt örökbefogadók és azok rokonai után is.

Ki jogosult az örökbefogadott után örökölni?
Az örökbefogadott után elsõsorban az õt örökbefogadók örökölnek. Kiesésük esetén az örökbefogadók rokonai örökölnek. Amennyiben mindannyian kiestek, az örökbefogadott után vérszerinti rokonai jogosultak az öröklésre.