Helyi Érdekegyeztető Tanács (HÉT)
2003. szeptember 18-i ülése
Ügyvivő: Ágota Ferenc

Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjairól 15/1999.(VII. 1) Ör. Rendelet módosításáról
Előterjesztő: Hruby József alpolgármester

A SOTÁV Kft ármódosítási kérelemmel fordult az Önkormányzathoz. A 2003 május 15-től életbe lépett gázáremelés hatására a szolgáltató kizárólag a hődíjat kívánja emelni, az alapdíjat változatlanul hagyja. A díjemelés kívánt mértéke 5,64%, ami egy 53 m2-es alapterületű átlaglakás fűtési és melegvíz költségeinek figyelembevételével évi 6.776 Ft-os többletköltséget jelentene a fogyasztónak.
A rendelet elfogadásához minősített többség szükséges, az emelt díjak 2003. október 1-től érvényesek.

A HÉT kérdésére, miszerint az áremelés összefügg-e a tervezett privatizációval, az Önkormányzat nemleges választ adott megerősítve azt, hogy a jelenlegi áremelés a gázdíjemelés vonzata.
Jó hír, hogy 2004 januárjától – a gázdíjak csökkenésével – a lakossági távhő díjak is csökkennek majd, mintegy 6 %- kal.
A Helyi Érdekegyeztető Tanács kifogásolta, hogy az intézmények fűtéskorszerűsítését nem a központi hőforrásról oldották meg, valamint hogy az alvállalkozók által megoldott korszerűsítés sok kívánnivalót hagy maga után.

A HÉT többségében egyetértett a távhő szolgáltatás díjának emelésével, azzal a kitétellel, mely szerint a SOTÁV ebben az évben már nem tervez újabb áremelést.

 

Értékelés Sopron Megyei Jogú Város környezeti állapotáról
Előterjesztő: Walter Dezső polgármester

A második napirendi pontban a Sopron környezeti állapotáról készült értékelés került megtárgyalásra. A környezet védelméről szóló törvény előírja az Önkormányzat számára, hogy a környezet állapotát illetékességi területén elemezze, értékelje, és erről szükség szerint, de legalább évente egyszer erről a lakosságot tájékoztassa.
Elmondható, hogy a tavalyi környezetvédelmi feladatterv készítésekor tett megállapítások ma is aktuálisak. Folytatódott a szennyvíztisztító rekonstrukciójának előkészítése, változatlanul esedékes a város hulladékgazdálkodásának átalakítása, a hulladék-újrahasznosítás növelése, a teljes körű szelektív hulladékgyűjtés, a szerves hulladék komposztálása. Folyamatban van továbbá a harkai úti lerakón egy komposztáló berendezés létesítése. Az önkormányzati intézmények korszerűsítésével előrelépés történt alétesítmények energiagazdálkodásban. Nem történt változás azonban a közlekedési eredetű gondok enyhítése terén; nem mérséklődött a belvárosi forgalom és nem épült kerékpáros úthálózat sem.

A részletes elemzés részletezi a légszennyezettség, a felszín alatti és felszíni vizek, a termőföld, talaj, valamint az élővilág értékelését. A beszámoló kitér továbbá a zaj, bűz, környezetbiztonság, környezetegészségügy, szennyvíz, és a hulladék kérdéskörére is.

Összefoglalásként elmondható, hogy a város környezeti állapotában nem állt be jelentős javulás.

Az ülésen a legnagyobb hangsúlyt a légszennyezettség kérdése kapta. A résztvevők felhívták a figyelmet, hogy a probléma orvoslásához a lakosság együttműködésére is szükség van, hiszen a rossz légszennyezettségi adatok hátterében a hatalmas méreteket öltött autós közlekedés húzódik meg és mindaddig nem enyhül a probléma, amíg mi soproniak valamilyen mértékben át nem térünk saját és gyermekeink, valamint polgártársaink érdekében a tömegközlekedésre, kerékpározásra vagy a gyaloglásra.
Talán jobban ösztönöz majd minket, ha a héten üzembe helyezett táblákon mindennap szembesülünk a légszennyezettségi adatokkal.
További megoldásként kínálkozik a forgalmi rend helyenkénti változtatása (körforgalom, körgyűrű, kerékpárút-hálózat építése, újabb jelzőlámpák üzembe helyezése). Egy új közlekedési koncepció kidolgozása nemcsak a levegő minőségének javítása érdekében, hanem a zajszint csökkentése miatt is indokolt. Elkészült városunk zajtérképe (Magyarországon elsőkét), amely alapján meghatározható a megfelelő zajvédelmi stratégia.
Az értékelésből hiányzó allergia-felmérési adatok kapcsán felmerült az allergiás megbetegedéseket okozó műveletlen földterületek problémája. A megoldás egyik lépcsőjeként ezen területek gazdáinak szankcionálása látszik.

 

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/2000 (IV. 1.) Ör. rendeletmódosítása
Előterjesztő: Kalmár István alpolgármester

A 2002. évi IX. tv. valamint a 2003. évi IV. tv. módosította a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvényt.
A címben szereplő rendelet szerint a Szociális Iroda állapította meg a rászorultság alapján adható egyéni térítési kedvezményeket, amelyekről értesítette a térítési díjat megállapító intézményvezetőt. Az ehhez szükséges forrásokat a szociális és gyermekvédelmi ellátásra szolgáló keretből biztosították.

Az új gyermekvédelmi törvény szerint a közoktatási intézményben, étkezésben részesülő gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény vezetője jogosult a gyermek egyéni rászorultsága alapján, a normális kedvezményeken felül további kedvezmény megállapítására /Gyvt. 148. par.(7)/.
A bölcsődei ellátás keretében a gyermekétkeztetési kedvezmények megállapítása továbbra is önkormányzati hatáskörben történik.
A mostani módosításokra azért van szükség, hogy a törvényi változásokat a helyi rendeletben is érvényre lehessen juttatni /Gyvt. 29. par.(1)-(2)/.

A rendelet hatálya kiterjed a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő óvodákra, általános iskolákra, szakiskolákra, gimnáziumokra, szakközépiskolákra, alapfokú művészetalkotási intézményekre, gyógypedagógiai nevelés-oktatási intézményekre, kollégiumokra, a nevelési-oktatási intézményekbe felvett gyermekekre-tanulókra, a pedagógusokra, a nevelő-oktató munkát végzett más szakemberekre, a tanulók/gyerekek szüleire, gyámjára.

Az új rendelet kimondja, a gyermekétkeztetési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összege.

A személyi térítési díj meghatározásakor a normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
Az intézményvezető az igénylő írásbeli kérelmére – a rendelet szabályai szerint – egyéni rászorultság alapján további gyermekétkeztetési kedvezményt állapíthat meg.
A kérelemhez jövedelemnyilatkozat, munkáltatói igazolás szükséges.
A kérelemben, valamint jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmánnyal vizsgálható.

Az intézményvezető a kérelem elbírálásához beszerzi a gyermek óvónője, a tanuló osztályfőnöke, az intézmény gyermek-és ifjúságvédelmi felelősének véleményét.
Kérheti a lakóhely szerint illetékes jegyző véleményét, javaslatát is.

Az intézményvezető a fenti adatok birtokában dönt a kedvezmény mértékéről, s döntéséről írásban tájékoztatja az igénylőt.

 

Előterjesztés a közoktatási intézményekben fizetendő térítési díjakról, tandíjakról.
Előterjesztő: Kalmár István alpolgármester

A soproni Közgyűlés 1997-ben alkotott utoljára rendeletet a közoktatási intézményekben fizetendő térítési díjakról, tandíjról. /34/1997.(VII. 26.) Kgy. Rendelet/
A Gyermekvédelmi törvény módosítása az eddigi eljárás rendjét ez évtől megváltoztatta.
A Gyvt. 148. par. (7) bekezdésének módosulása az intézményvezető hatáskörébe tette a kedvezmény megállapítását.
További változás, hogy a kedvezményeket az intézményben elhelyezett, vagy azzal jogviszonyban levő gyerek, tanuló számára lakóhelyétől függetlenül állapítja meg az intézményvezető.
A bevezetőben említett rendeletet átdolgozták és a Gyvt. és a Kt. szerint a tandíjakról a bizottságok egységes rendeletet alkottak.

A nevelési-oktatási intézményekben a Kt. 115. és 118. paragrafusában meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni

A tandíj mértéke a szakmai feladatra jutó folyó kiadás egy tanulóra jutó hányadosának 100%-a.

A díjat – a vállalkozás alapján folyó nevelés kivételével – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. A tanulmányi eredmény alapján adott csökkentés a díj mértékének legfeljebb 75%-a.
A díjcsökkentés mértékét az előző félévi tanulmányi eredmény alapján differenciáltan kell megállapítani. Elégtelen tanulmányi eredmény esetén erre nincs mód.
A díjat a tanuló szociális helyzetére tekintettel, csökkenteni lehet.

Ha a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

A / 150%-át, akkor a díj összegének 40%-áig,
B/ 125 %-át, akkor 50%-áig
C/ 100%-át, akkor 75%-áig
D/ 75%-át, akkor 100%-áig adható a kedvezmény.

A fizetendő díjat, a díjmegállapítás és fizetés helyi szabályait a nevelési-oktatási intézmény igazgatója állapítja meg a Kt. és e rendelet alapján.
A megállapítás félévente történik, az előző félév tanulmányi eredménye alapján előre egy összegben történő megfizetés előírásával.
A fizetendő díjat minden év április 15-ig, ill. november 15-ig kell megfizetni.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. hatálya alá tartozó intézményekben a gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja és élelmezési normája.

Gyermekek napközbeni ellátása	Ebéd	Egész napos ellátás	Élelmezési norma
Óvoda	-	165	165
Ált. Isk. napközi	-	210	210
Ált. Isk ebéd	145	-	145
Középiskolai kollégium	-	365	365
Kollégiumi ebéd	165	-	165

 

Előterjesztés a közterület használatáról szóló 19/1999. (IX.1.) Ör. Rendelet módosításáról
Előterjesztő: Hruby József alpolgármester

A HÉT egyhangúlag egyetértett a közterületek használatáról szóló rendelet módosításával, mely szerint az alábbi változtatások lépnek életbe 2003. október 1-től:

A város közterületein az utóbbi időben egyre több reklám jelenik meg. Ezért elkerülhetetlen a reklám berendezés pontos definiálása, a tevékenység szabályozása a város arculatának, a közlekedésbiztonsági szabályoknak érvényesítése érdekében.

A hirdetmények és plakátok közterületen kizárólag reklámberendezéseken, valamint építési palánkokon helyezhetők el.
A szórólapok után fizetendő díj darabszám szerint kerül megállapításra. A szórólap maximális mérete A/4 formátumú lehet.

Mostantól lehetőség lesz éven túli szerződéskötésre is, ez esetben évente, de legalább egy évre előre egy összegben kell a bérleti/használati díjat megfizetni.

A magánszemélyek és működő cégek közterület használati díjhátralékokból eredő visszaéléseit, illetve újabb díjhátralék keletkezését megakadályozó szabályok kerülnek bevezetésre.

Parkolási gondok enyhítését eredményező rendeletmódosítás történt meg. Vontató jármű nélküli pótkocsi, utánfutó és lakókocsi közterületen 24 órát meghaladóan nem tartható.

Korlátozásra kerül a közterületen történő szeszesital fogyasztás és utcai zenélés. Közterületen szeszes italt fogyasztani – kivéve alkalmi rendezvények céljára jogszerűen igénybevett közterület, a vendéglátóegységhez kapcsolódó teraszt, valamint szilveszter és újév napján történő fogyasztást – tilos.

Közintézmény 100 m-es körzetében utcai zenéléshez nem adható tulajdonosi vagy közútkezelői hozzájárulás, nem köthető bérleti szerződés, kivéve a rendezvényhez kötődő zenélést.

A közterület használati díját az alábbi díjtételek szerint kell meghatározni, kivéve a pályázati úton bérbe/használatba adott, illetve a pályázaton kívüli meghatározott célú (10.§.) igénybevétel esetén.